Makói Zsidó Honlap - Jewish Site of Mako

Csala Sándornét - mint korábban megírtuk - egy fiatal makói történész, Urbancsok Zsolt terjesztette fel a legmagasabb izraeli állami kitüntetésre, miután az asszony történetére felfigyelt, miközben könyvet írt a makói zsidóság vészkorszakbeli történetéről. Az akkor huszonéves Rózsika - lánykori nevén Gyűrösi Rozália - édesanyjával együtt a városban hitközségi elnökként és élelmiszer-kereskedőként ismert Paskesz Fülöpöt és családját, összesen nyolc embert bújtatott el Arany János utcai házában, egy négyszer négy méteres melléképületben a deportálás idején. A ma nyolcvanas éveiben járó asszony gondoskodott Paskeszék élelmezéséről: mindig másutt vásárolt, így senkinek sem tűnt fel, hogy sok ennivalót visz haza. Mint lapunknak elmondta, tisztában volt vele, mekkora kockázatot vállal, de úgy érezte, meg kell tennie - már csak azért is, mert édesapja, aki az idő tájt már a fronton volt, megígérte Paskeszéknek, hogy segíteni fognak. Paskeszék 1949-ben elhagyták az országot, majd szétszóródtak a nagyvilágba Izraeltől az Egyesült Államokig - a leszármazottakkal együtt ma már százan mondhatják el magukról, hogy életüket a makói asszony hősiességének köszönhetik. Az ő személyes köszönetükön kívül Csala Sándorné bátor áldozatvállalását eddig senki sem ismerte el.

A tegnapi ünnepségre zsúfolásig megtelt a nemrégiben szépen felújított ortodox zsinagóga: a helybeli rokonok, barátok és tisztelők mellett eljött a város polgármestere, Buzás Péter, Izrael nagykövete, David Admon és a Paskesz család jó néhány tagja, akik könnyekkel a szemükben, meghatottan ölelgették a férjével együtt érkező Rózsi nénit. Az asszonyt elsőként - miután felolvasták azt az üdvözlő levelet, amelyet David Margalith, az Izraelben élő makói zsidók közösségének vezetője írt - a megmentett család nevében Paskesz Ervin köszöntötte. Személyes hangvételű beszédét azonban nem tudta végigmondani: könnyek szöktek a szemébe, elcsuklott a hangja, majd elnézést kért és visszaült a helyére. Érezhető volt a meghatottság Buzás Péter polgármester szavain is, aki többek között azt mondta: minden makói büszke arra, amit Csala Sándorné tett.

A Világ Igaza kitüntetést, a vele járó díszes oklevelet és emlékplakettet David Admon izraeli nagykövet adta át az asszonynak. A kitüntetésen kívül az asszony nevét felvésték Jeruzsálemben a Közösségek völgye márványfalára és beírták az Igazak Könyvébe is. Rózsi néni az ünnepség után lapunknak azt mondta: nagyon örül az elismerésnek, a szép köszöntésnek, de különösen annak, hogy sokakat együtt láthatott a Paskesz család tagjai és leszármazottai közül. Hasonló kitüntetést egyébként - mint Urbancsok Zsolttól tudjuk - Makón rajta és édesanyján kívül senki nem kapott; bár mások is voltak, akik segítettek zsidókat a városban az üldöztetés idején, menedéket az eddigi kutatások szerint csak ők adtak nekik.