|
F i s c h e r A n t a l E n o c h
(1826-1896)
f ő r a b b i
Fischer
Antal Enoch 1826-ban született Izsákon. Tanulmányait Nyitrán és
Pozsonyban végezte, majd a prágai egyetemen filozófiát tanult. 1852-től
a dunaföldvári zsidó közösség rabbija.
1846 augusztusában az újítók
és a konzervatívok küzdelmének
csúcspontján került Makóra, ahol a
viták
lecsendesítését várták tőle. A
makói közösség élére a szegedi,
az
aradi, a kecskeméti és a budai rabbi
ajánlására került. 1971-től az
önálló kongresszusi (neológ/reform)
közösség főrabbijaként szabad utat
nyitott az újítási törekvéseknek.
Utóda,
Kecskeméti Ármin így ír róla:
"Példaképe az igazi papnak: szelíd
békessége erkölcsi komolysággal és
szeretettel teljes. Mély rabbinikus tudományával s
széleskörű világi műveltségével az
ország legelső rabbijai közé tartozott.
Egyéniségének és
munkálkodásának szelleme feléje
fordította mindenkinek becsületét".
Makói működésének tizedik
évfordulóján a zsidóság
fáklyás menettel tisztelgett előtte.
Idősebb fia, Fischer Jakab pszichiáterként a pozsonyi
kórház főorvosa, kisebbik fia, Makai (Fisher) Emil
költő, újságíró a
századforduló irodalmi életének egyik
jelentős alakja volt.
|
|
|
|
|
|
D r. K e c s k e m é t i Á r m i n
(1874-1944)
f ő r a b b i
A
mártírhalált halt tudós
makói rabbi
1874-ben született Kecskeméten.
Tanulmnyait az Országos Rabbiképző
Intézetben
végezte, majd
bölcsészdoktori dipolomát szerzett.
Temesvári
próbaszónoklata után,
1896-ban a makói neológ zsidó
közösség rabbijává
választották. Élete
hátralévő részét
Makón
töltötte egészen 1944. június
16-ig, maikor
hitsorsosaival együtt deportálták.
Valószínűleg Auschwitzban hunyt el.
Kecskeméti Ármin a 19. század
utolsó
éveinek és a 20. század első
évtizedeinek
meghatározó személyisége.
Rabbiként
és tudósként országos
hírnevet
szerzett. 1929-től a Szegedi Egyetem magántanára.
Tudományos munkássága jelentős:
történelmi, irodalomtörténeti
szintézisei máig tudományos
értékkel
bíró alapművek.
|
Schöner
Alfréd így ír
munkásságáról:
"A
zsidó irodalom
története I.-II. című (Budapest,
1908-1909)
munkáját az IMIT jutalomban
részesíti.
Teljességében
egyedülálló,
tájékozottságában
felkészültségében,
műveltségében szinte
nélkülözhetetlen
mű. (...) Az
IMIT adta ki a babilóniai fogságtól
napjainkig
terjedő zsidó
történelmet. (A zsidók egyetemes
története, I.-II. Budapest, 1927.),
amely a nem-zsidókkal való zsidó
életközösség formáit
akarja
mindenütt
kidomborítani.
Társadalomtörténet,
művelődéstörténet és
gazdaságtörténet egyszerre.
Később,
tudományos munkában értekezik a
babilóniai fogságot megelőző korról.
(Izrael
története a bibliai
korban. Budapest, 1942.) |
|
|
Az eseményeket
tudományos
igényességgel
alátámasztó, nagy
érdeklődést
kiváltó munka. Sajnálatos, hogy
testvére,
Kecskeméti Lipót, tudós
nagyváradi rabbi
által befolyásolt ékes, de
nehéz stílusa itt is dominál.
Irodalomtörténeti és
történeti
munkái -
melyek az érdeklődő olvasókhoz emiatt nehezen
juthattak
el - kisebb
könyvtárral felérnek. A
Csanád megyei
zsidók monográfiája egyike a
legértékesebb ilyen jellegű
alkotásoknak. (...) A
századforduló
liberalizációja befolyásolta a
korszellemet.
Lüktető életet vitt a
fejlődést óhajtó, magyar
zsidóság
vérkeringésébe. Ez
a
megváltozott légkör hatott a rabbikra
is. A
hivatásteljesítés fogalma
átértékelődött. A
múlt
szeretetének és a jövő
formálásának szimbiózisa
szükségesnek mutatkozik. Dr. Kecskeméti
éles
elmével felfigyelt a
tényekre, fogékony lelkivilága
átvette a
küldvilág rezgéseit.
Természetes közvetlenséggel adott helyt
azoknak
a pozitív
változásoknak, amelyekre
kutató szeme
mindenütt felfigyelt. A
liturgia archaikus jellegéhez ragaszkodott, de a
dekoratív külsőségek
is alkotó elemei lettek az
irányítása alatt
lezajlott
istentiszteleteknek. Javaslatára alakult meg a
húsz-huszonöt főt
számláló kórus, melyet
gyönyörű
csengésű, ősi dallamokat megszólaltató
orgona kísért. Szombatonként
diák-istentiszteleteken kellett megjelenni
a zsidó iskola növendékeinek, hogy
együtt,
közösen hallgassák a neves
főrabbi nemes veretű, mindenkihez szóló
prédikációit.
Betegágyán is
tanított. Begipszelt lába, a balesete okozta
szobafogság sem
akadályozta meg abban, hogy tanítson. Az
ideális
családi életet élő
mesternek a papi funkcióit s a
tudományos
munkát egyszerre
jelenthette a tanítás. Akár egyetemi
szinten,
Szegeden, akár a
kicsinyeknek Makón..."
Iker fiai 1901-ben születtek. Kecskeméti
György
Budapesten szerzett bölcsészdoktori
diplomát, majd a pesti zsidó
gimnázium tamára lett. 1931-ben a
német nyelvű, baloldali Pester Lloyd
munkatársa, majd 1935-től felelős szerkesztője. Emellett a
Szép Szó és
a Századunk lapokban is publikált. A
német megszállás után
deportálták,
Auschwitzban hunyt el.
Kecskeméti Ármin
másik fia, Kecskeméti Pál
az 1920-as években a Századok
munkatársa. 1927-től Berlinben élt, ahol
Peter Schmiedt néven írta politológiai
helyzetjelentéseit a Harmadik
Birodalomról. A harmincas évek
végén az Egyesült Állmokba
távozott,
ahol kapcsolatba került Bartók
Bélával. Kaliforniában a
szociológia
professzora volt. Kiadta sógorának, Mannheim
Károlynak a műveit.
1980-ban hunyt el Washingtonban.
Főbb
művei: Meaning, communication and value (Chicago 1952); Strategic
surrender. The politics of victory an defeat (Stanford 1958); The
unexpected revolution. Social forces in the Hungarian uprising
(Stanford 1961).
|
Kecskeméti Ármin főbb
művei:
A zsidók egyetemes
története I-II.
Bp., 1927.
A zsidó irodalom
története I-II.
(IMIT kiadás) Bp., 1908.
A "zsidó" a magyar
népköltészetben és
színműirodalomban Bp., 1896.
Izrael története a bibliai
korban
(Tábor kiadás) Bp., 1942.
A Csanádvármegyei
zsidók története.
(Csanádvármegyei Könyvtár
16.)
Makó, 1929.
|
|
(Urbancsok Zsolt)
|
