|
H e r z l D á v i d N a f t a l i
a v é r t a n ú c a d d i k
A
Kossuth utcai ótemetőben található Herzl David
Naftali sírja, akit 1779-ben ítélt halálra
és végezetett ki Csanád vármegye
bűnfenyítő törvényszéke. A hagyomány
szerint a gyilkossággal vádolt Herzl a
közösségét védve, önként
vállalta a mártírumot.
|
|
A hagyomány szerint Földeákról jövet a
portékaikat áruló makói zsidók arra
lettek figyelmesek, hogy egy előttük haladó szekéren
néhányan
összeszólalkoztak, összeverekedtek. Egy ember meghalt,
a szekér pedig
továbbhaladt. A megrémült zsidók, akik
szemtanúi voltak az esetnek, az
út melletti akácfák ágaiból
hordágyat készítettek, és magukkal
vitték a
holttestet a városba.
A szemtanúkat azonban a vármegye
tölöcébe zárták
és megkínozták. A
zsidók ártatlanságukat hangoztatták. Hat napig
tartott a tortúra. Szégyen és éhezés
költözött a zsidó fertályba, ugyanis
a zsidó közösség és a
püspök-földesúr közötti
szerződés szerint "egy mindenkiért és mindenki
egyért" felelt. A
hetedik napon Herzl David Naftali magára vállalta
a
gyilkosságot, így vetve véget a
közösség szenvedésének.
Kivégzése után
egy héttel kiderült: a valódi tettes a kereskedő
fuvarosa volt. Így vált Herzl David Naftali
vértanúvá. Sírhelye máig a
makói kötődésű ortodox hívek
zarándokhelye.
|
|
 |
1927-ben, a Marosvidék c. újságban megjelent írás Herzl David Naftaliról
magyar 
english
ivrit
Herzl David Naftali sírja fölé emelt ohel (sátor) a Kossuth utcai ótemetőben |
|
S c h v e i t z e r F á b i á n - a
k ö z ö s s é g j e g y z ő j e,
a t u d ó s g á o n |
Makón
született 1778-ban a makói zsidó communitas egyik
legkiemelkedőbb alakja, Schveitzer Fábián. A 19.
század első évtizedében Joachim Liszenauer
utódaként a közösség "hites jegyzője",
majd anyakönyvvezetője egészen 1861-ben bekövetkezett
haláláig.
Schveitzer
Fábián tevékenységére mind a
zsidó felvilágosodás
(hászkálá), mind a reformkor liberális
eszméi hatással voltak. Felemelte hangját a
diszkriminaív türelmi adó ellen, támogatta a
zsidók emancipációját és a magyar
nyelv ügyét. A hagyomány szerint ő mondott
először magyar nyelvű szentbeszédet (homilia)
hazánkban 1814. augusztus 2-án a makói
ózsinagógában. Még a Bach-korszak
elnyomása idején sem tért át a német
nyelvű anyakönyvezésre.
|
|
Rendkívül
művelt, széles látókörű, országosan
ismert és elismert személyiség volt.
Kecskeméti Ármin főrabbi így ír
róla: "Meglepően tanult, jó tollú ember, s
tősgyökeresen magyar szavú... Schveitzer
Fábián nem csak a makói
közösségnek, de az egész magyar
zsidóságnak egyik legértékesebb és
legkiválóbb művelődéstörténeti alakja".
|
|
(Urbancsok Zsolt)
|
