
|
R A B B I K, C Á D I K O K, G Á O N O K
A
zsidóságot 1740 körül telepítette
Makóra Stanislavich Miklós csanádi
püspök. A kis közösség kezdetben
csupán egy-két tucat családból
állhatott. Letelepedésük után közösségük (a makói communitas judeorum) a
püspök-földsúr joghatósága
alá tartozott. Legrégebbi intézményük
a Chevra Kadisa (temetkezési szentegylet), amelyenek
alapszabályát 1748-ban késztették el.
Valószínűleg az 1740 évek végén
hívták meg első rabbijukat, Zelig Jakabot a
közösség élére. Ettől kezedve
1956-ig működött Makón rabbiság
(kivéve a vészkorszak 1944 júniusa és 1945
márciusa közti időszakát).
|
Rabbik
1871-ig

|

Ullman Salamon
|
Neológ rabbik
1871-1944
 |
Cádikok és
gáonok
 |
Ortodox rabbik
1872-napjainkig
 |
1945
után a neológ közösség
hitéletét Schulmann Henrik kántor vezette, majd
halála után Szegedről vagy
Hódmezővásárhelyről járt át rabbi az
istentiszteletek és más szertartások
elvégzésére. Az ortodoxok rabbija Lemberger
Nándor, aki 1956-ban hagyta el a várost és
vándorolt Izraelbe, ahol tovább vezette a "makói"
közösséget.
Makón ma nincs hitközség, de Izraelben, Kiryat-Ata
városában továbbra is működik egy
"virtuális makói közösség", a
"makói rebe" szellemi vezetésével.
(Urbancsok Zsolt)
|